A multban és a jelenben is Óbecse vízellátása a rétegvizek felhasználásán alapul. Kezdetben a csekélyebb rétegekből nyert víz lett hasznosítva. A 70-es évek közepén elvégzett hidrogeológiai kutatások bebízonyitották, hogy a 60-170m közötti vízrétegek jelentik a perspektivát a jövő számára. Ebben a mélységben elhelyezkedő litológiai formációk apró és közepes szemcsenagyságú homokokból állnak. E rétegek vastagsága 8 és 15m között van. A homokrétegek széles agyagrétegekkel vannak elválasztva egymástól, melyek vastagsága kb 10m. A kutatott területen kitermelhető víz mennyisége makszimálisan 530l/s lehet.
A hetvenes évek végén, kutatási munkák segítségével kijelölték Becse város víztermelő rendszerének a helyét. A kutatómunka eredményeként meghatározták a belső és a külső védőövezeteket, egyuttal ajánlatot téve a vízkiviteli létesítmény mikrolokácójára. A kitermelhető talajvízkészlet tartalékait 530 l/s-ra becsülték.
Az 1980–as évtől kezdve a mai napig elkészült 24 önálló kút. A kútfúrások technológiájában a balöblítéses módszert és a jobböblités módszert egyaránt alkalmazták. Balöblítéses módszerrel készült kutak átmérője 800–1000mm, a béléscső átmérője 323-400mm és ugyncsak 323–400 mm a szürőcső. A jobböblitéses eljárással készült kutak átméröje 323 –440 mm, a béléscső átmérője 323mm a szűrőcsőé pedig 219-323mm. A kutak külömböző szűrőcsvekkel vannak felszerelve (Johnson, hidas szűrőcső, Gavrilko, huzalszövetes szűrőcső). A fúrás útán minden kutat kivizsgáltak, dokumentáltak a fúrásról szóló jelentésben. Az elaborátumokban előírányozott vízhozam a balöblítéses eljárással készült kutak estében 15 l/s, illetve 10 l/s a jobböblitéses eljárással készült kutak esetében. A kutak vízhozamának csökkenése miatt 1992–től megkezdödött a kiapadt kutak felújítása, vegyi és fizikai eljárásokkal. A meglévő vízkitermelő rendszer 13 kutjának a vízhozama kutankénet 3-16 l/s. A szintcsökkenés évente kb. 0,5 m.
A kitermelt nyersvíz minősége álltalában megfelel az előirtásoknak, azonban egyes paraméterek esetében meghaladja a határértéket. Az ivóviz tisztitó telep műtárgyain a határérték feletti értékek szabályozhatók. Az nyersvíz keménysége 14 német keménységi fok. Összgáz mennyiség 17l/m3, dominációs gázok: metán, kénhidrogén és széndioxid. Ezenkivül a nyersvíz tartalmaz még határérték felett vasat, ammóniát ami a kitermelt nyersvíz hidrogeológiai jellemzőinek felel meg. A nyersvízben kimutatott arzén nem haladja meg az előírt határértéket.
A kutak vezérlése és szabályzása (ki és -bekapcsolás, vízszint, hozam, áram, riasztás) a tísztító telep (vízgyár) számitógépes rendszeréről történik. A szivattyúk (EMU, Pleuger, Lowara, Franklin) 30m mélyen vannak beépítve, a nyomócső 100mm-es, irányításuk a régebbieknél Y/D kapcsoló, az újabbaknál lágyínditó illetve frekvenciaszabályzó álltal történik.
Aktuális problematika
- a kutak elégtelen víztermelése (átagosan naponta 30 %, csúcsfogyasztáskor pedig 50% hiányzik),
- a kutak elégtelen víztermelése mintegy 20% -os vízmennnyiség tartalékolásásra,
- a kutak relativ gyors kiapadása,
- a kitermelést szolgáló rétegvízek finomhomokot tartalmazznak ,
- a kutak vezérlését szolgáló információs rendszer hiánya,
- a transzformátorállomás nincs összekötve az elsőbbséget élvező magasfeszültségű vezetkekkel,
- hiányzanak a mérőműszerek a kutak víztermelésének és vizszintjének mérésére,
- szivattyúk hiánya,
- a magasfeszültségű (20kV) földalatti vezetékek sűrű meghibásodása
Műszaki megoldás ismertetése
- évente legalább egy új kút furása,
- évente legalább három kút regenerálása (vegyi és fizikai eljárásokkal),
- átfogó vízgazdálkodási terv kidolgozása,
- a mérőműszerek beszerzése a kutak víztermelésének és vizszintjének mérésére,
- a kutak vezérlését szolgáló információs rendszer tovább fejlesztése,
- szivattyúk beszerzése H=40m,Q=16l/s,
- a trafóállomás elévült berendezéseinek lecserélése,
- a 20kV-os földalatti vezetékek lecserélése (2700m hosszan)